Mennyire kiszolgáltatottak a nemfizető ügyfelek?

Bárkivel előfordulhat, hogy olyan helyzetbe kerül, hogy egész egyszerűen nem tud törleszteni a banknak. Ha méltánytalanságot vélünk felfedezni, akkor panaszt tehetünk a felügyeletnél, a fogyasztóvédelemnél, a versenyhivatalnál vagy a békéltető testületnél is, de azért abban biztosak lehetünk, hogy a bank a szerződéseket szakszerűen alakította ki, és vélhetően ennek megfelelően is járt el velünk szemben. Tehát ésszerűbb a bankhoz fordulni, és vele együtt keresni a megoldást a problémára. Biztos, hogy a terheink nem fognak csökkenni, és a tartozásunkat sem fogják elengedni, de átmenetileg felfüggeszthetjük a hiteltörlesztést (erre van kisebb esélyünk), vagy meghosszabbíthatjuk a hitel futamidejét.

Ha mégsem sikerül megállapodni a bankkal, akkor sajnos a drasztikusabb megoldások következnek. Először is utolsó figyelmeztetésként kapunk egy levelet arról, hogy további nem fizetés esetén felkerülünk a rossz adósok listájára (KHR, régen BAR). Ha a bank elidegenítési és terhelési tilalmat is kikötött magának, akkor a hozzájárulásuk nélkül nem tudjuk eladni az autónkat vagy a lakásunkat, ilyenkor jön a kényszerértékesítés. Persze ennek már a nevében is benne van, hogy a kényszerből eladott ingatlanért vagy ingóságért a bank nem fog tudni valami jó árat elérni. A jelzálogalapú hitelszerződéseket ráadásul olyan közokiratba foglalják, amellyel a követelés azonnal végrehajtható. A Pénzügyi Szervezetek Állami felügyelete szerint fogyasztóvédelmi szempontból káros, hogy újabban a bankok viszonylag gyorsan értékesítik az ingatlanokat, így az ügyfélnek nincs ideje arra, hogy esetleg mégis törlesszen, vagy hogy jobb áron, ezáltal kevesebb veszteséggel váljon meg az ingatlanától. Persze az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint az sem jó, ha a bankok elhúzzák a joguk érvényesítését, mert akkor az ügyfélnek több késedelmi kamatot kell majd fizetniük.

Persze az is bevett gyakorlat, hogy a bankok eladják a követeléskezelőnek a követeléseiket, ilyenkor nem kell a rossz adósokkal tovább bajlódniuk, és nem romlik a késedelmesen fizetők és a jól fizetők aránya sem. Ilyenkor a követeléskezelő a saját költségeit nem terhelheti az ügyfélre, tőle ilyenkor is csak az engedményezett követelés és a késedelmi kamat hajtható be.

Végül álljon itt pár jó tanács:

• Ha hitelt kívánunk felvenni, több lehetőséget is hasonlítsunk össze!
• Mindent olvassunk el a szerződésben, és csak akkor írjuk azt alá, ha mindent meg is értettünk!
• Ingatlanunkat ne engedjük jelzálogba, ha annak értékéhez képest aránytalanul kicsi a hiteligényünk!
• Figyeljünk a devizaalapú lakáshitelek kockázataira!
• Nézzük meg, hogy esetleges szerződésszegésünk (nemfizetés) esetén mire számíthatunk, biztosít-e a bank számunkra értékesítési haladékot, amikor még magunk adhatjuk el ingatlanunkat, és ha igen, mekkora ez az időtartam!
• Tudjuk meg, van-e lehetőségünk az értékbecslő megválasztására, vagy legalább az értékbecslő függetlenségének ellenőrzésére!
• Gondoljuk végig egy későbbi nemfizetésünk kockázatát is!